Blog díj

A blog megkaptam az 1. díját!:) Köszönööm!♥
(http://christina1dlondon.blogspot.co.uk/p/blog-page.html )
Szabályok:

• Írj magadról 11 dolgot!
• Válaszolj 11 kérdésre!
• Írj 11 kérdést!
• Küld tovább 11 embernek!

11 dolog magamról: 

1. Kedvenc színem a narancssárga és a lila
2.Imádom a zenét és a filmeket
3.Szeretek hülyülni
4.Van 3 kutyám és 2 macskám
5.Most 9.-es vagyok, emelt nyelvi csoportban (angol)
6.Kedvenc évszakom a tavasz és a nyár
7.Kedvenc hónapom a Május
8.Május 18.-án születtem, éppen ezért is szeretem májust és a tavaszt.:)
9.Szerencse számom a 18 és a 13
10.Van 2 nővérem
11.Imádom a ONE DIRECTION-t! (ez a legfontosabb..:])

11 kérdés hozzám:

-Ki a kedvenc előadód a One Direction-ön kívül?
Sok mindenkit szeretek, de talán Rihanna, Katy Perry..
-Mit nem szeretsz magadban?
Hogy szemüveges vagyok.:| De amint betöltöm a 16-ot csináltatok a kontaktlencsét..
-Hogy hívják a legjobb barátodat? (elég keresztnév is)
Sokan vannak, akikkel elég jóban vagyok,de azt hiszem Orsi és Ági:)
-A legjobb barátodnak van bloga?
Nincs..
-Mióta vagy Directioner? Hogyan történt ez?
Már rég óta  kb. 2010 decembere óta:) Nővérem elég sokat szokott olvasni, a külföldi sorozatokról, tehetségkutatókról, és az ő révén hallottam róluk..Egyből megszerettem őket!:)
-Beillesztesz magadról egy képet?

-Hány díjad van összesen ezen a blogon?
Ez az 1..:) De nagyon köszönöm!♥
-Hány darab komment van összesen közzétéve? (a tiéiddel együtt)
Ha jól számoltam 83:o
-Mit csinálsz szabadidődben?
Zenét hallgatok, filmeket nézek és blogot írok!:)
-Mióta írod ezt a blogod? (pontos dátumot kérek: ÉÉÉÉ/HH/NN)
 2012.11.10.
-Összesen hány darab posztered van a One Direction-ről?
Nagyon sok, fejből nem tudom..:)

11 kérdésem:
1.Kedvenc színed?
2.Kedvenc számod/szerencse számod?
3.Kedvenc ruhadarabod?
4.Kedvenc városod?
5.Hova akarsz eljutni?
6.Kedvenc dalod?
7.Van tesód?
8.Blogod története röviden?
9.Kedvenc énekesed/előadód? (legalább 3-at!)
10.Mi volt az újévi fogadalmad?(ha volt) Sikerült már beteljesítened?
11.Van háziállatod?:)

Küldöm:
1. Lívi: http://verynicelife.webnode.hu/blog/
2. Bogi: http://bogiblogdirectioner.blogspot.hu/

Nem tudom többet://
Még egyszer köszönöm a díjat!:)♥

14. rész - Különös diszkózás

Meghoztam a kövi részt!:) 'Kicsit' hosszú lett, de remélem nem unalmas! Komikat, és feliratkozókat kérek!:) 

(helyesírási hibákat nézzétek el, este írtam!)

Jó olvasást!♥

 

Nem valami korán keltem másnap.. Felébredtem, majd körbenéztem a szobámban, Ninát keresve, de hamar észrevettem,hogy nincs ott mellettem.. Pizsamában letápászkodtam a földszintre, és ott hamar meg is láttam Suzie-t és Ninát, amint tévéztek..

- Mi történt, hogy ilyen korán keltetek? – kérdeztem kómásan a kanapé mellől..

- Láttad már mennyi az idő? – kérdezte Nina.

- Nem mi keltünk korán! Te keltél későn! 2 óra van! – mondta Suzie..

- Ja.. Tényleg.. – mondtam,majd a konyha fele tettem lassú lépéseket..

- És hogy érzed magad? – kérdezte Nina..

- Szarul,de büszkén.. – mondtam, mintha mi sem történt volna..

- De most komolyan! – mondta Suzie..

- Megvagyok! Meg fogok maradni, minden mást meg át lehet vészelni valahogy... Nekem is menni fog! De ha nem muszáj ne beszéljünk többet erről jó?! – mondtam, mikor végre odaértem a konyhába.. Csináltam egy kávét, közben a lányokat faggattam..

- És hol van a két szerelmes párunk? – kérdeztem..

- Ha anyára és Brian-re gondolsz, akkor ők elmentek esküvőszervezőhöz.. – mondta Suzie.. Nem csodálkozom,hogy anyu nagy esküvőt szeretne.. Az apánk meg kell,hogy mondjam,nem volt valami jó fej, és rendes ember.. Brian és apa között ég és föld különbség van.. Apa állandóan kocsmákban lógott, állandóan tömte magát szesszel, és az utolsó mondta tőle, amire emlékszem,az anyámnak szólt,hogy ’Sajnálom,hogy összeálltam egy ilyen Szent nővel, és sajnálom, hogy nemhogy 1x, de 2x is lefeküdtem vele..’ Persze amikor ezt mondta, akkor is totál részeg volt.. Azóta nem hallottunk,de nem is akarunk hallani róla.. Nem tudjuk,hogy él-e egyáltalán még, és hogy egyáltalán van háza, vagy az utcán él, semmit nem tudunk.. De ezek után nem is hiányzik..

- Ja, oké.. Még nem tudtam nekik gratulálni.. És tudsz valamit,hogy hol lesz, meg ilyesmit? – kérdeztem, mikor végre elkészült a kávém..

- Nem tudok semmit.. Mikor felkeltem akkor mentek el,és csak annyit mondtak,hogy esküvőszervezőhöz mennek, majd jönnek.. – mondta Suzie..

- Akkor mind1.. Nem kértek kávét? – kérdeztem a lányokat..

- Nem! – felelték egyszerre.. Mikor végeztem a kávéval, kaját kerestem, amit sikeresen találtam is a hűtőben.. Beraktam a mikroba megmelegíteni, majd a pulthoz ültem enni.. A lányok a zene csatornát nézték.. Nem is foglalkoztam vele sokáig, elővettem telefonomat,és facebook-ozni kezdtem, közben természetesen tömtem a majmot.. A csodás reggeliebédemet a lányok szakították félbe..

- Paige! Gyere ide ezt látnod kell! – mondta Nina izgatottan..

- Mi olyan fontos, amivel megszakítottátok a regge….ebédelésem? – mondtam,majd morcosan indultam a tévé fele.. Mikor oda értem Suzie még hangosabbra vette a tévét, én pedig ismerős képeket láttam meg.. Megint Harry volt a tévében..

- Mondtam,hogy nem akarok róla beszélni, sem hallani! – mondtam,majd fordultam volna meg,hogy folytassam az evést, de Suzie rám parancsolt..

- Paige fogd már be, és figyeld! – mondta.. Elég mérgesen mondta, ezért nem is ellenkeztem vele, megfordultam és figyeltem az ismerős kép kockákat a tévében.. Csak,hogy ez most másról szólt.. ’Harry Styles, a One Direction tagja otthagyta Taylor Swiftet! Vagy nem is volt vele? Tegnapi napon, többen látták, amikor Harry a Heathrow-i reptéren beszélgetett, volt barátnőjével Paige Frey-al, aki a látszat szerint nem bocsátott meg neki, ugyanis otthagyta Harry-t a reptéren, és visszarepült Párizsba.. Harry-t a biztonsági őrök vezették ki a reptérről, ugyanis engedély nélkül futott a reptérre.. Azért valljuk be, elég nagy szerelem kell ehhez.. Megkérdeztük erről Harry-t is. aki csak annyit mondott - ’Annyi az egész,hogy Taylorral ez egy félre értés volt.. Azt hittük megér egy próbát, de tévedtünk.. Rájöttem,hogy még mindig Paige-t szeretem.. Sajnos nem mondhatok ennél többet!’. Vajon mi az igazság? Hamarosan biztosan megtudjuk!” – mondták a hírekben..

- Nem gondolod, hogy tényleg, igazán végig kellett volna hallgatnod? Nem csak a látszat kedvéért 2 percet beszélni vele? – kérdezte Nina..

- Beszéltem vele.. Épp eleget.. A tegnapi napra elég volt annyi hazugság..

- És mi van,ha nem hazudik? A tévében bemondja,hogy téged szeret! Otthagyta Taylort, MIATTAD!  Én normálisan megbeszéltem volna vele,de te tudod.. – mondta Suzie, majd visszafordultak a tévé felé, és nézték tovább.. Én gondolkozva ültem vissza a kajámhoz,de már nem voltam olyan éhes, mit az előbb.. Lehet tényleg elszúrtam.. Meg kellett volna hallgatnom rendesen.. Mindenkinek jár egy második esély.. És én igazából bármit is csinál Harry ugyanúgy szeretem.. Rájöttem,hogy inkább csak csalódtam benne.. De nem tudom irányítani az érzéseimet, ugyanúgy szeretem.. 3 nap múlva Valentin-nap és én egyedül töltöm a szerelmesek napját.. Mikor magam is szerelmes vagyok!. És kb. egy hét múlva Suzie szülinapja is itt van.. Végre megettem mindent,üres volt a tányérom.. Átmentem a pult másik oldalára, a konyhába, beraktam a tányéromat a mosogatóba, amikor megcsörrent a telefon..

- Felveszem! – ugrott fel Suzie..- Igen? Szia, van valami baj? Ja, oké, szerintem be tudunk menni.. Oké.. Akkor mindenképp! Majd gyertek sziia! – szólt a beszélgetés, majd letette a telefont..

- Ki volt az? – kérdeztem.

- Anya! Azt mondta,hogy kéne egy kis segítség a butikban,és hogy betudnánk-e ugrani.. Azt mondta,hogy kapunk érte zsebpénzt is.. Azt mondtam,hogy bemegyünk, szóval öltözzünk át, és menjünk! – adta ki a parancsot Suzie, majd fel is ment..

- De jó, a mai napom sem lehet nyugodt! – mondtam,majd elindultam felfele..

- Nekem semmi nem tetszik! Egy kis zsebpénz.. Úgysem kell sok mindent csinálni! – szólt utánam Nina.. Mikor felértem a szobába a szekrényemet kezdtem túrni, és dobáltam a ruháimat az ágyamra, abban a reményben,hogy valami normálist össze tudjak állítani.. Végül ezt a fekete farmert, barna felsővel és a szőrös mellényemmel választottam.. Feltettem hozzá pár kiegészítőt, mint például egy órát, gyűrűt és fülbevalót.. Felvettem hozzá a barna lovaglós csizmafélémet, és belepakoltam a barna kis táskámba..

 Ehhez megfelelő lesz.. Megfésülködtem, majd raktam egy kis púdert, és lementem..

- Készen vagytok? – kérdezte Suzie mikor jött le az emeletről..

- Én eddig is készen voltam, Paige, meg 2 perce jött le.. Szóval igen! – mondta Nina..

- Akkor induljunk! – mondta Suzie.. Fogtunk taxit,és odamentünk a butikhoz.. Suzie megoldotta a problémát, aztán pedig beálltunk dolgozni.. Suzie általában az irodában intézkedett, én a pénztárnál voltam, Nina pedig ruhákat hajtogatott, segített a vásárlóknak..

- Egész jó kis csapat vagyunk! – mondtam..

- Ja... El tudnám magam képzelni,hogy ezt csináljam! – mondta Nina.. Jó ideig bent maradtunk dolgozni.. Vagyis 6-ig volt nyitva a butik,de aztán Suzie még összeszámolta a bevételt, mi Ninával bezártuk a butikot,meg felmostunk.. 7 óra volt mikor haza indultunk.. Mikor haza értünk anyáék is otthon voltak már..

- Sziasztok! Bocsi,hogy nem ugrottam be, de nemrég értünk haza! – magyarázkodott anya..

- Semmi baj, jól megvoltunk szerintem! – mondta Nina..

- Még nem gratuláltam! Szóval most megteszem! Gratulálok nektek! – mondtam,majd adtam egy-egy puszit anyának,és Brian-nak is..

- És hol lesz az esküvő? – kérdezte Suzie.

- Hát.. – mondta anya izgatottan,majd Brian-re nézett..

- Az esküvőszervező mutatott képeket mindenféle helyekről.. Meg kell hagyni, mind nagyon szép volt.. De nekünk egy nagyon tetszett! Igaz kicsit messze van,de minden rokonnak meg fogjuk oldani,hogy kijusson! – mondta Brian.

- Mondjátok ne húzzátok! – mondtam mosolyogva, de türelmetlenül..

- Úgy döntöttünk,hogy Hawaii-on fogunk összeházasodni.. Gyönyörű volt a képeken a hely, és minden tökéletes volt! – mondta anya..

- Jajj, de jó! Biztos nagyon szép lesz! – mondta Nina..

- De még persze a jövő héten elutazunk az esküvőszervezővel megnézni a helyet! – mondta Brian..

- Ez nagyon jó! Megyünk hawaii-ba!! – mondta Suzie.

- Igen! És még egyszer gratulálok! – mondtam – Most felmegyek átöltözni! – mondtam,majd fel is mentem a szobámba.. Nem sokkal később Nina és Suzie tértek be a szobámba..

- Mit csinálsz? – kérdezték

- Öltözni szeretnék,de ti itt vagytok! – mondtam..

- Van egy programunk a számodra! – mondta Suzie.

- Gyere el velünk bulizni! – mondta Nina lényegre törően..

- Bulizni? Ti megvesztetek? Hulla vagyok, nincs kedvem bulizni! – mondtam, kifogás képen.

- Ahha hulla vagy mi? 2-kor keltél fel,de 8 órakor már hulla vagy! Ne etess minket! Jössz és kész! – mondta Suzie, majd leültettek az ágyra..

- Na nézzük mi van itt! – mondta Nina,majd a ruháimat túrta.. – Valami emberibb kell.. Kicsit elegánsabb nem? – kérdezte halkabban Suzie-t..

- Hát nem tudom.. Azért ne legyen farmerban.. De azért ne is fagyjon meg! – mondta Suzie is,miközben a szekrényem túrták.. Én meg csak ültem az ágyamon figyelve az eseményeket..

- Hééé! Mi a baj a farmerral? Ti jöhettek abban, de én már nem? – mondtam értetlenül..

- Igen! Mert te… izé.. őmmm.. CSAK! Fogd be én ne kérdezz semmit! – förmedt rám Nina.. Valami bűzlött a dologban..

- Mit szólnál ehhez a türkizes egybe ruhához, ezzel a hosszabb kardigánnal? Meg ezzel a hasonlóan zöldes táskához? – tette fel a kérdést Nina Suzie-nak, engem kihagyva a beszélgetésből..

- Ja, ez így jó lenne.. De nem fog megfagyni? – kérdezte Suzie..

- Kit érdekel! A szépségért meg kell szenvedni! – mondta Nina, majd az ágyra dobta mellém a ruhákat.. – Már csak cipő kellene.. De egyik sem megy igazán hozzá.

- Várj! – mondta Suzie,majd egy percre kiszaladt, és már jött is vissza egyik cipőjével.. – Mit szólsz ehhez?

- Tökéletes! – mondta Nina.. – Ez a türkiz fülbevaló, és ez az arany karkötő jó is lesz hozzá.. – beszélték meg ketten az öltözékemet..

- Szóval Paige! – fordult felém Suzie..

- A te feladatod most az lesz,hogy felveszed ezeket,és nem kérdezel semmit! Kint megvárunk! Kapsz mondjuk 3 percet! – mondta Nina, majd ki is mentek.. Tényleg nem kérdeztem,csak felvettem a ruhákat, és a kiegészítőket amiket kikészítettek nekem.. Nem értettem,hogyha bulizni megyünk, akkor nekik mért jó a farmer, és nekem mért kell kiöltöznöm.. Szerencsére Suzie-val ugyanakkora a lábunk,így a cipő is olyan volt,mintha rám tervezték volna..

 Pontosan 3 perc múlva visszajöttek Suzie-ék, néhány sminkes cuccal a kezükben..(szemceruza,púder,szempillaspirál,szemhéjpúder,szájfény)

- Most ki sminkelünk,szóval próbálj meg ne mozogni! – mondta Suzie, majd neki is kezdett..

- Amúgy jól áll ez a szett! – dicsért Nina..

- Köszi! De még mindig nem tudom,hogy miért öltöztem ki ennyire.. – mondtam..

- Ne kérdezz! – ismételte magukat Suzie.. Gyorsan készen lettek, majd lehúztak a lépcsőn, bejelentették anyuéknak,hogy elmegyünk bulizni, és indultunk is.. Egy cetlit adott oda a taxisnak Suzie,így még azt sem hallottam,hogy hova megyünk.. Pár perccel később megérkeztünk a kívánt célhoz.. Ami jelen pillanat az Eiffel torony volt..

- Ide jöttünk bulizni? – kérdeztem értetlenül a csajokat,majd körbe-körbe néztem, keresvén a discot..

- Igen itt! Ne keresd már mindenben  a hibát! – mondta Suzie, majd indultunk is.. Lassan oda értünk egy épülethez, de ez nem volt valami bulis hely…

- Megjöttünk! – mondta Nina.

- Ide? Nem is szól zene! Hol van a sok ember? És mért van ilyen nyugi? – kérdeztem értetlenül.

- A buli majd csak most indul be! És azért, mert ez a hátsó bejárat! – mondat Nina..

- És mért hátulról megyünk be? – kérdezősködtem tovább..

- Ajj Paige! Azért mert elől sokat kell várni,meg sorba állni! Azt te sem akarhatod! – mondta Suzie.. – De nekünk még előre kell mennünk, szólni hogy megjöttünk..

- Honnan vagy te ilyen nagy ember itt? – kérdeztem Suzie-t.

- Szoktam ide járni,és jóban vagyok csomó emberrel.. – mondta Suzie..

- Szóval akkor nekünk előre kell mennünk.. De te addig menj előre,mert ahogy látom megfagysz ebben a szerelésben.. Ott kell bemenni! Majd jövünk mindjárt! – mondta Nina, majd a két lány elindultak az épület mellett.. Én 1-2 perc várakozás után szót is fogadtam, és bementem az épületbe.. Nagyon meglepődtem mikor beléptem.. Egy asztal állt a nagy ablak mellett, amin 2 főre volt terítve.. Gyertyák égtek és kilátás valami gyönyörű volt.. Az asztal mellé sétáltam és gyönyörködtem a kilátásban.. Aki járt már Párizsban az tudja,hogy az Eiffel torony gyönyörű este, mikor ki van világítva..  És most is az volt.. Majd az asztalra pillantottam, ahol csokiba mártott eper és mindenféle más finomságok voltak.. Aztán mikor végre rájöttem,hogy hol vagyok bevillant,hogy nekem nem kellene itt lennem.. Sietni kezdtem az ajtó felé,mert tudtam,hogy most egy szerelmespár vacsoráját rontom el,ha tovább bámészkodom..

- Tudtam, hogy rosszhelyre jövök be! Nem kellene most itt lennem.. – csusszant ki halkan a számon, mikor az ajtóba értem..

- Nem vagy rosszhelyen! – szólalt meg egy mély, rekedtes, de nagyon ismerős hang..

- Bocsánat, rosszhelyre jöttem, vala….- mondtam, miközben fordultam meg, de elakadtak szavaim..

- A legjobb helyen vagy! – mondta a különös hang, aki nem más volt, mint Harry..

- Te mit…Hogy…Mit csin… - próbáltam megszólalni, de annyira meg voltam lepődve,hogy itt van, hogy nem tudtam  összekaparni egy értelmes mondatot..

- Szia Paige! – köszönt Hazza.. Én nagy levegőt vettem, és előröl, lassan kezdtem feltenni kérdéseimet..

- Szóval. Te mit csinálsz itt? – kérdeztem..

- Hozzád jöttem.. – mondta.

- Hogy jöttél ide, és mikor? És mit akarsz még mindig tőlem? Mondtam,hogy vége.. – jelentettem ki most már morcosan..

- Mikor otthagytál a reptéren utána haza mentem a fiúkhoz.. Hát a fiúk nem örültek annak, amit akkor lerendeztem.. Csapkodtam, kiabáltam.. Azt mondták, hogy ha igazán tényleg szeretlek, akkor jöjjek utánad, és kényszerítselek arra,hogy végig hallgass.. Az első reggeli géppel jöttem utánad, és azóta ezt szerveztük… vagyis szerveztem.. – mondta,majd az asztalra mutatott..- És azt teszem, amit a fiúk tanácsoltak.. Bárhogyan is,de most végig fogsz hallgatni! – jelentette ki Harry.

- Nináék is tudtak erről? Szóval akkor nem diszkózni jöttünk.. Úúúgy tudtam.. Végig hallgatni? Már épp eleget tudok nem gondolod? – mondtam..

- Nem! Nem azért jöttem, hogy tovább könyörögjek, hogy bocsáss meg.. Vagyis azt is nagyon szeretném, de ha nem tudsz, akkor nem tudom erőltetni.. Azért jöttem, hogy elmondjam neked az igazságot! Nem szabadna elmondanom, de szeretlek, és tudom, hogy csak akkor nem fogsz utálni életed végéig, ha ezt most elmondom.. – mondta, meg-megállva..

- Na jó.. Úgysem tehetek mást, mert már megmondtad,hogy végig hallgatlak! – mondtam szememet forgatva.. – Mi az a nagy titok?

- Szóval.. Tényleg nem azért jöttem össze Taylorral, mert beleszerettem, és téged elfelejtettelek! A menedzsereink összebeszéltek, hogy jó hír lenne, ha minket összehoznának.. Egyrészt azért is lennék benne sokszor a tévében, mert Taylorral jönnék össze, másrészt pedig azért, mert mindent tud a sajtó rólad is, és nagy hír lenne, hogy szakítottunk vagy megcsaltalak.. De ez nem igaz! Akkor is és most is téged szeretlek! Kicsit úgy éreztem, hogy ez az egész nem azért lett megtervezve, hogy mekkora hír lesz, hanem mert Taylor úgy akarta.. Mindenhova menni akart, persze velem, minden nyilvános helyen meg akart csókolni, és a végén, ami már nagyon durva volt, az esküvőnket tervezte.. Mosolyognom kellett, mert azt kellett mutatnom, hogy mennyire boldogok vagyunk, és így a nagy sztár pár, meg úgy a nagy sztár pár.. De belülről sírtam.. Minden egyes percben arra gondoltam, hogy vajon te mit csinálsz most? Mennyire fog neked fájni, mikor ez az egész kiderül, és hogy nekem mennyire fog fájni ha összeveszünk.. Sose akartam megcsókolni Taylort, és ha a menedzserek ezt nem találták volna ki, eszem ágába se jutott volna,hogy összejöjjek Taylorral! Valószínűleg már utánad jöttem volna Párizsba, vagy elraboltalak volna, és elszöktettelek volna.. – számolt be mindenről Harry részletesen, közben néha a földre nézett, és mintha könnycseppek is folytak volna szeméből..

- És honnan tudjam, hogy most nem hazudsz nekem? – kérdeztem, kicsit megtörve, halkan.

- Van egy bizonyítékom.. – mondta Harry, majd elővette telefonját, lassan oda lépett hozzám, kezembe adta, majd visszalépett helyére.. – Nézd meg! – mondta.. Egy videó volt, amiben a 4 fiú állt egymás mellett..

’-Hello Paige! Ha ezt a videót most látod, valószínűleg már végig hallgattad Harry-t! – szólalt meg elsőként Liam.

- Mert amég itthon szépen lassan lebontotta a házat, azt tervezgette, hogy hogyan mondja el majd neked ezt a dolgot! – mondta Zayn..

- És mivel elég jól megismertünk, tudjuk,hogy most a bizonyítékot kérted! – szólalt meg Niall is.. – Ja, és bocsi,hogy elmondtam Harrynek,hogy itt voltál, de kicsúszott a számon. – jegyezte meg halkan..

- Jól van Niall ne most! – szólt rá Liam.

- Szóval mi most, itt 4-en alátámasztjuk azt, amit Harry mondott! – mondta Zayn..

- Mikor visszajött tőled a reptérről, nekünk is beszámolt, és elmondta,hogy miért volt tőlünk is annyiszor távol! Megkérdeztük a menedzsert és szégyellve vallotta be,hogy igazat mondott Harry! – mondta Zayn..

- Szóval amit elmondott sajnos totálisan, minden szó igaz! – mondta Louis.

- Bizony! – mondták egyszerre..

- Hidd el, Harry még soha semmilyen csajért nem volt oda ennyire, mint érted! Teljes szívéből szeret, és bocsáss meg neki! Vagyis inkább a menedzsernek. – mondta Zayn.

- Csak ennyit akartunk elmondani! Szóval sziaaa, és EGYÜTT AKARUNK TITEKET LÁTNI! ’– kiabálták ismét együtt a fiúk, és ezzel véget is ért a videó.. Mosolyogtam a videón, majd visszaadtam a telefon Hazzának.. Úgy mint előbb oda lépett érte, majd vissza..

- Tényleg hülyeség lenne azt kérnem,hogy bocsáss meg, mert nem megy olyan könnyen.. Csak szerettem volna, ha ezt tudod! – mondta halkan, szomorúan..

- Fogd be, és gyere ide! – mondtam, mosolyogva de szigorúan, majd Harry lassan odajött hozzám.. – Nagyon remélem,hogy igazat mondtatok, és nem csak átvertetek! – mondtam, majd átkaroltam..

- Ez a teljes igazság! Most akkor még is megbocsátottál? – kérdezte reményekkel teli mosollyal..

- Mondjuk.. De egy csókkal fog csak beteljesülni teljesen! – mondtam mosolyogva, majd átkaroltam..

- Azon ne múljon! – mondta, és majd megcsókolt..

- Azt hiszem, nem volt elég jó a csókod.. Nem ütötte meg a kellő szintet.. – mondtam viccelődve, mire ő még egyszer megcsókolt.. Szenvedélyes, forró csókvolt.. Nagyon jó volt végre átölelni és megcsókolni Harry-t leírhatatlanul hiányzott, és és és isteni volt..

- Ez már elég jó volt? – kérdezte széles mosollyal Harry..

- Mondjuk! – mondtam mosolyogva..

- Hiányoztál! Nagyon! – suttogta halkan..

- Te is! Szeretlek! – mondtam, majd még egy csókot nyomtam szájára..

- Ez az! Whoohoo! – hallatszott kintről a hang, ami félbe vágta csókunkat.. Kinéztünk az ablakon, Nina és Suzie ölelték egymást, és ünnepelték,hogy kibékültünk.. – Ja bocsi folytassátok! – szóltak meg, mikor észrevették magukat..

- De most már együnk is,mert éhen halok! Amúgy gyönyörű ez az egész? Mikor szerveztétek meg? – kérdeztem miközben az asztalhoz ültünk..

- Délelőtt.. Percenként hívogattam a lányokat,hogy akkor ide tudnak-e hozni téged, biztos menni fog-e, meg ilyeneket! – mondta.. A vacsora többi részét romantikusan töltöttük el, de persze beszélgettünk is jó sokat.. Érezni lehetette,hogy mindkettőnknek hiányzott a másik, és hogy nagyon jól érezzük magunkat.. Aztán mikor mindent megettünk, és befejeztük az estét, fogtunk egy taxit, és először hozzánk mentünk..

- Örülök, hogy végre végig hallgattál és megbocsátottál! Nagyon hiányoztál, és szeretlek! – mondta Harry mielőtt indult volna a szállodába..

- Én is örülök azért, hogy nem azért csaltál meg, mert nem szerettél! Holnap átjöhetnél valamikor, körbe mutatom a házat, meg mondok pár új hírt! – mondtam

- Jó, akkor majd felhívlak! – mondta Harry.

- Oké! Akkor jó éjszakát! És légy jó! – mondtam,majd egy hosszú szenvedélyes csókot kapott tőlem..

- Te is! Szeretlek! – mondta,majd visszaült a taxiba, és elment.. Én mosolyogva, biztosan önelégült fejjel mentem be a lakásba.. Ott Nina és Suzie vártak..

- Végre,hogy összejöttetek! – mondta Suzie.

- Annyira hiányzott! Viszont most mindjárt leszédülök, szóval ezt holnap beszéljük meg bővebben jó?! – mondtam,majd felmentem az emeletre átvettem a pizsamám, lemostam a sminkem, és fáradtan zuhantam be az ágyba.. Furcsa nap volt a mai, de tökéletes..

13. rész - Nem várt találkozás

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem,és akkor vettem észre,hogy Nina tegnap még velem aludt,most meg nincs mellettem.. Nem volt sok időm ezzel foglalkozni,mert a telefonom nagyon magára vonta a figyelmet.. Anya hívott..

- Szia.. Felkeltettelek? – kérdezte.

- Ömm.. Nem.. vagyis.. most készülök felkelni.. – mondtam kómásan,majd felültem..

- Ott van a közelben Suzie? – kérdezte izgatottan..

- Hááát nem tudom,mert még nem voltam kint,de várj egy kicsit megkeresem.. Amúgy minek kell? – kérdeztem,majd kiszálltam az ágyból és lementem..

- Mondani szeretnék nektek valamit,ami mindkettőtökre tartozik! – mondta..

- Őőőőő oké.. Közben megtaláltam Suzie-t.. De itt van Nina is.. – mondtam,majd a reggeliző lányokra néztem..

- Hangosíts ki akkor! – mondta,mad ki is hangosítottam..

- Ki vagy! – mondtam.

- Sziasztok csajok! Azért küldtem le Paige-t hozzátok,mert mondani akarok nektek,de főként Paige-t és Suzie-t fogja érinteni, egy hírt... És az nem más, mint az,hogy ESKÜVŐM LESZ! – kiabálta anya izgatottan..

- Micsoda? – kérdezte Suzie mosolyogva..

- Brian megkérte a kezem én pedig igent mondtam.. – mondta boldogan.. – Az élet túl rövid ahhoz,hogy egyedül töltsem el..

- Azta anya ez nagyon jó! – mondtam.. És próbáltam boldogan fogadni a hírt.

- Gratulálok! – mondta Nina is..

- Anya ez szuper! Van itt 3 koszorúslányod! – mondta Suzie is..

- Igen.. Nagyon boldog vagyok! – mondta anya a vonalban..- És veletek mi újság? Találkoztál már Harry-vel Paige? – kérdezte anya..

- Itt nincs semmi! Tegnap voltunk bulizni,és szerintem Harry-t most ne emlegesd oké? Majd otthon el mesélük,vagy mesélek mindent anya! – beszélt helyettem Suzie.

- Anya,szerintem ma délután vagy este fele visszamegyünk Párizsba! Nem baj,ha Nina is eljön pár napra? – kérdeztem,majd éreztem,hogy mindkét lány meglepődött..

- Nem persze! Akkor gyertek majd! Várunk titeket,és vigyázzatok magatokra! Puszi! – mondta,majd ki nyomta.. Én letettem a telefont,és egy szendvicset kezdtem csinálni..

- Ma délután? – kérdezte Suzie csodálkozva..

- Igen! Miért szeretnél még maradni? – kérdeztem nyugodtan..

- Hát felőlem mehetünk.. – mondta Suzie..

- Ilyen hamar vissza is mentek? De hát Paige alig voltál itt.. Ez London! Hol van az a lány,aki imádta Londont,és napról-napra csak sírt,mert nem akart minket elhagyni? Most meg 2-3 nap után itt is hagyod Londont? – kérdezte Nina. Szemében látszott,hogy hiába akarom magammal vinni őt is pár napra,már most érzi előre,hogy mennyire fogok hiányozni..

- Hát.. Te eljössz velünk pár napra, és igazából semmi nem köt már Londonhoz.. A családom Párizsban van, lesz mostoha apánk,akit imádunk.. Azt hiszem az a lány valahova elment, mikor Harry is elment..  – mondtam,majd próbáltam erős lenni,és nem sírni..

- De hát nemrég még azt mondtad,hogy itt maradsz Londonban, ha kell egyedül is,most meg csak azért mert Harry szakított veled már nem is szereted a várost? – mondta ismét Nina..

- Nem arról van szó,hogy nem szeretem! Szeretem a várost.. De tudod tegnap este megfogadtam,hogy többet nem fogok sírni Harry miatt.. De úgy érzem,hogy amég ebben a városban vagyok, olyan mintha Harry csapdájában lennék.. Minden rá emlékeztet,és nem tudom megállni,hogy ne sírjak,pedig NEM AKAROK TÖBBET SÍRNI MIATTA! Túl akarom tenni magam rajta,és élni tovább az életem.. Ha neki ment,nekem is menni fog! – mondtam, majd a szendvicsemmel a tévéhez mentem, leültem,majd elkezdtem bambulni a tévét.

- És mi lesz velem? – kérdezte Nina, miközben ők is oda jöttek a tévéhez..

- Ahányszor csak kedved tartja eljöhetsz hozzánk Párizsba,ha akarsz oda is költözhetsz.. Ha nem,akkor meg marad a skype.. Sajnálom,de érezd egy kicsit magad az én helyemben! – mondtam,majd csengettek.. Nagyon megijedtem.. Reménykedtem abban,hogy nem Harry az.. Talán tegnap este ő is meglátott engem,és most ide jött magyarázkodni?! Ha Harry az,akkor tuti tudja,hogy itt vagyunk,mivel Nina nem lenne itt egyedül a mi házunkban.. És mit fogok neki mondani,ha elkezd bocsánatot kérni?! Hogy fogom tudni megmondani neki,hogy hagyjon békén, mert már (félig-meddig) túltettem magam rajta?! Erőtlennek éreztem magam.. Ninára,majd Suzie-ra néztem.. Ők is csak néztek,és éreztem nem tudnak semmit,hogy ki áll az ajtó másik felén.. Az illető már kopogott is.. Mikor Suzie egyszer csak felugrott és az ajtóhoz sietett..

- Meg jött a pizza futár! – mondta röhögve,majd elkezdtek röhögni.. Suzie ajtót nyitott átvette a pizzát, becsukta az ajtót és még jobban kitört belőle a röhögés..

- Ha láttad volna milyen fejet vágsz! – mondta Suzie amennyire csak meg tudott szólalni..

- Hahaha nagyon vicces! – mondta morcosan..

- 10 fontban mernék rá fogadni,hogy azt hitted Harry az..  – mondtam Nina is..

- Igen azt hittem! És akkor mi van?! Elmondtam,hogy nem akarok vele találkozni,és ez még mindig így van.. – mondtam..

- Na akkor együnk pizzát, ami majdnem megölte Paige-t.. – mondta nevetve Suzie, majd neki kezdtek a pizzának.. Én is letettem a szendvicset és átváltottam pizzára..

- Szóval akkor eljössz velünk Párizsba? Először csak pár napra,aztán meglátjuk mi lesz.. – kérdeztem Ninát..

- Megbeszélem anyával.. – mondta,majd felállt és felhívta anyukáját.. Pár perc múlva mosolyogva tért vissza.. – Anya azt mondta,hogy ha akarok menjek.! – mondta..

- De jóóóó! – mondta Suzie..

- Akkor menj haza, szedj össze annyi cuccot amennyi hozni akarsz,aztán gyere ide vissza! Addig mi is összepakolunk,aztán majd megyünk is.. Oké? – kérdeztem..

- Okézsoké.. Akkor megyek is! Majd jövök! – mondta,és el is ment..

- Akkor pakoljunk mi is! – mondtam,majd fel is mentünk.. Először is kiválasztottam egy szettet amiben majd utazni fogok.. Erre az összeállításra került sor:

Miután kiszedtem a ruhákat elkezdtem pakolászni.. Közben arra gondoltam,hogy most már nem fog annyira hiányozni a város,mint eddig.. Most már tudom,hogy itt túl sok dolog juttatja eszembe Harry-t.. Ha rá nézek az ágyamra az jut eszembe,hogy milyen volt,mikor itt aludt Hazza.. Maga a szobáról, sőt a házról is az jut eszembe.. A boltokról az,amikor elmentünk Ninával megvenni a CD-t és mikor felhívtak,hogy én vagyok a go1denticket nyertes.. Kb. 1 órán keresztül pakoltam cuccaimat,hogy rendesen elférjen minden,meg hogy ne gyűrődjön semmi.. Aztán felvettem a ruhákat amiket elő hagytam,majd lementem,ahol már Suzie is várt.. Pár perccel később megérkezett Nina is..

- Te a fél házat hozod? – kérdeztem viccelődve..

- Nem.. Csak azt hoztam ami fontos! – mondta.

- És a fél ház fontos akkor?! – mondtam..

- NEEEM! Csak nem tudtam dönteni, hogy melyik ruhákat hozzam melyiket ne.. Nem hagyhatom itthon a kedvenceimet.. – mondta..

- Na jó mindegy, fel fog férni a gépre,de indulunk akkor,mert már szeretnék pihenni.. – állt fel Suzie a kanapéról..

- Felőlem indulhatunk! – mondtam.. A csajok hívtak taxit, majd mikor Nina kiment, Suzie-val pedig zártuk volna az ajtót megálltam egy percre,és körbe néztem még utoljára az otthonomban, és az emlékeimben.. Imádtam ezt a környéket, ezt a házat.. De Harry ezt is tönkre tette.. Remélem,hogy a házzal együtt a rossz emlékeimet is itt tudom hagyni.. Teljesen előröl akarok kezdeni mindent, tiszta lappal.. És vissza akarom pörgetni ezt a 3 hónapot, amit Harryre ’pazaroltam’ el, és Ninával akarom tölteni.. Azt soha nem bánom meg,hogy megismertem a fiúkat,csak azt,hogy összeálltam Harryvel..

- Paige jössz? – kérdezte óvatosan Suzie,ugyanis csak álltam az ajtóban és folytak könnyeim..

- Persze, csak hiányozni fog ez a ház, meg minden.. De mehetünk! – mondtam,majd bezártam a házat és beültünk a taxiba.. Könnyeimet törölgettem.. – Megfogadtam,hogy nem fogok többet sírni Harry miatt.. – jegyeztem meg halkan,majd végre nem folytak tovább könnyeim.. Megint percek alatt oda értünk a reptérre,és ott amég a repülőt megtankolták,elintéztek mindent,bepakolták a cuccainkat, szerintem eltelt megint 1 óra.. Aztán végre szállhattunk be a gépbe, és itt hagyhatom ezt a várost.. Egyenlőre.. Suzie és Nina egyből felszálltak, és én is utánuk mentem,de akár mennyire is próbáltam ellene lenni,hiányzik már most ez a város.. Kezdtem volna fellépni a lépcsőkre, mikor kiabálást hallottam..

- Paige! Paige! Paige váááárj! – hallatszott.. Nevem hallatán hirtelen megfordultam,és nem hittem el amit látok.. Harry futott utánam,és utána 2 őr.. Mikor oda ért alig jutott szóhoz..

- Ahogy látom se neked,se nekem nincs sok időnk! – mondta,majd hátra mutatott a mögé érkező örökre..

- Nekem időm sincs és nem is érdekel mit akarsz! – mondtam, majd indultam fel a gépre..

- Kérlek adj 10 percet! Had mondjam el amit akarok! – mondta Harry.. Először fontolgattam,hogy mit tegyek..

- Uram kérem jöjjön velük.. Nem lehet itt. – mondták az őrök,majd elakarták vezetni Harry-t, de ő csak nézett rám,mélyen a szemembe,és szinte könyörgött..

- Kérem! Várjanak egy kicsit! – mondtam, tudatomon kívül.. – Honnan tudtad,hogy itt vagyok? – kérdeztem..

- Szerinted Niall bármit meg tud állni,hogy ne mondjon el? – mondta mosolyogva..

- Jó, 3 percet kapsz! – mondtam..

- Oké.. Figyelj én nagyon sajnálom! Ez Taylorral.. Nem az aminek látszik.. Vagyis igazából csak az akar lenni.. Én nem szeretem Taylort.. Téged szeretlek! És nem akarom,hogy elmenj! Sajnálom, tényleg! – mondta.. Nekem megint eleredtek könnyeim,és jobban mint eddig, folytak..

- Tudod én is sajnálom! Sajnálom,hogy nagy örömmel jöttem Londonba,közben végig sírtam ezt a pár napot.. Sajnálom, hogy az ANYÁM! aki kb. 5 éve szingli, végre megtalálta újra az igazit, összeházasodnak,de én nem tudok örülni nekik,mert TE! el felejtettél egy SMS-t küldeni,hogy lecseréltél! Sajnálom, hogy a tévéből kellett megtudnom, és sajnálom, hogy egyáltalán ide jöttem.. Csak is Nina miatt nem mondom azt, hogy teljesen felesleges volt.. És sajnálom, hogy megígértem magamnak,hogy SOHA! többet nem fogok sírni miattad, és ehhez képest neked megint sikerült ezt a hatást kiváltanod belőlem! – mondtam,a végét egyszerre sírva,és mosolyogva..

- Szeretlek én nem akarlak elveszíteni! Taylorral ami van.. az csak.. a média kedvéért van.. De közben folyamatosan rád gondolok, téged szeretlek, és nekem 100.000 Taylor sem lenne olyan jó,mint te egyedül.. Nem érdekel Taylor.. Csak is te kellesz! Ne menj el! – mondta Hazza.. Szívem egyre gyorsabban dobogott,és  azt éreztem,hogy-ha nem kerülök tőle messze,akkor szívinfarktust kapok..

- És ezt majd én be is veszem mi?! Ezt annak magyarázd aki beveszi! De nekem mennem kell.. Nináék engem várnak, és szeretnék boldog lenni NÉLKÜLED! Szeretnék haza menni és boldogan gratulálni anyáéknak! Szóval megyek is! Vége! Ja, és a legfontosabbat kihagytam! Sajnálom,hogy beléd szerettem! – mondtam,majd felszálltam a gépre,és becsukták az ajtót.. Leültem a helyemre az ablak mellé, és Harryt láttam..

- Paige ne menj el kérlek! Ne hagyj itt! Teljes szívemből szeretlek! NE MENJ EL KÉRLEK! – kiabálta nekem, közben az őrök próbálták ki ráncigálni a reptérről, de Harry teljes erejével ellenkezett nekik.. Amint felszálltam a pilóta beindította a motort, és gondolom engedélyt kért a felszállásra.. Könnyeim még mindig szaporán folytak,és már tényleg azt éreztem,hogy kiugrik a szívem.. Harryt még mindig látni lehetett,ahogy ellenkezett és kiabált nekem,és én már teljesen kikészültem,szóval behúztam a függönyt,majd idegesen kiabáltam..

- Indulnánk már? – mondtam.. Persze választ nem kaptam rá,csak annyit,hogy a gép rá fordult a kifutófájára, majd indult is.. Nem hiszem,hogy azért,mert én szóltam,de legalább elindultunk..

- Ez durva volt.. – jegyezte meg halkan Nina..

- Nem gondolod, hogy rendesen meg kellett volna hallgatnod? – kérdezte halkan Suzie..

- Meghallgattam.. És nézd meg mi lett.. Megint bőgök,mint egy 3 éves.. – mondtam szipogva..

- És mit mondott? – kérdezte Nina..

- Amire számítottam.. Hogy ő engem szeret,és Taylorral az nem az aminek látszik.. – mondtam..

- És honnan tudta meg,hogy itt vagy? – kérdezte Suzie..

- Niall-nek eljárt a szállja.. – mondtam.. Az állapotomat láva Nináék nem kérdeztek többet.. Az úton sírtam, gondolkoztam, és bámultam ki a fejemből.. Mikor Párizsba értünk, Brian kint várt minket a reptéren, és hamar haza is értünk,viszont már este volt..

- Sziasztok, na milyen volt London? – kérdezte anya..

- Szia anya! Gratulálok nektek! Felmegyek alszok, Suzie elmondd mindent! – mondtam.. Majd gyorsan megöleltem anyát,aki látszólag nagyon megijedt,hogy miért vörös az orrom,és miért sírok.. – Te jössz már? – kérdeztem Ninát..

- Nem,még maradok egy kicsit! Majd megyek! – mondta..

- Oké,fent leszek! – mondtam, majd felmentem vettem egy jó forró fürdőt,és lefeküdtem aludni… Nehéz, fárasztó,és szomorú nap volt.. Ezt jól ki kell pihennem..

12. rész - 'Mindig ilyen leszel?'

- Paige! Kelj fel, megjött Niall, Liam és Dani! Lent vannak! Gyere! – keltett Nina reggel..

- De jó, felöltözök és megyek is! – mondtam még kómásan.. Rosszul éreztem magam.. Nem csak a Harry-s ügy miatt,de a fejem is valami iszonyúan fájt.. Kimásztam az ágyból,és a bőröndömhöz mentem.. Hamar rájöttem,hogy ma nem megyek sehova,ha megyek is csak Ninával lógni,szóval a szürke farmerom vettem fel, a kockás ingemmel a szürke cipőmmel, és pár karkötővel.. Lementem a földszintre,ahol már Nina,Niall,Suzie, Liam és Danielle ült a nappaliban..

- Sziasztook! – siettem oda hozzájuk,majd Dani fel is ugrott és megölelt..

- Sziiaa mi újság? – kérdezte Dani..

- Semmi.. Megvagyok.. Mondjuk fáj egy kicsit a fejem,de mindjárt veszek be gyógyszert..

- Hello bello! – köszönt Niall is,majd megölelt.

- Szia! Találkoztál már Harry-vel? Azt hittem még haza sem érsz,de már Harry nyakában leszel.. – kezdett bele a mesélésbe Liam miután megölelt. – Biztos hiányzol már neki.. Szóltál már neki egyáltalán?

- Mindegy Liam tudja! – jött be Nina a konyhából,és egy szendvicset adott Niall-nek,akit ez szépen le is kötötte egy időre..

- Mit tud? – játszotta magát Liam.

- Tudom,hogy amég nem voltam itt Harry összejött Taylorral.. Tudom,hogy mit mondanak a tévében, és tudom,hogy én már csak egy ’ex’ barátnője vagyok.. – mondtam unottan..

- Tényleg tudod.. – mondta megdöbbenten Dani.. – Sajnáljuk.. – mondta Dani.

- És egyáltalán törődött egy percig is Harry azzal,hogy én nem vagyok itt? Vagy ahogy elmentem elkezdett csajozni? – hoztam ismét elő a témát..

- Törődött vele! Neki is nagyon hiányoztál.. Csomó ideig nem volt kedve semmihez,és állandóan az estét várta,hogy beszéljen veled.. – kezdett bele Dani..

- Tudod mióta Taylorral van, megváltozott.. Nincs semmi bajom Taylorral, de amióta ’egy párt’ alkotnak, Harry kevesebbet van velünk,és a közös házban is...

- Nem értem,hogy mi volt ez a hirtelen váltás.. – szólt közbe Niall is teli szájjal..

- Niall legalább nyeld már le legközelebb! – szólt rá Liam..

- Amúgy én sem értem.. Derült égből villám csapás volt… Eddig mindennap skypoltunk,és nevettünk,meg úgy még el-el voltunk,aztán az utóbbi 1-2 hétben meg semmi.. Csak pár sms.. Erre haza jövök, bekapcsolom a tévét,és ott látom meg,hogy mi van.. Majdnem leszédültem a kanapéról.. – mondtam..

- És beszéltél már vele? – kérdezte Liam..

- Nem.. – adtam egyszerű választ.

- És mikor fogsz? Ezt azért meg kellene beszélnetek,mert tényleg furcsa volt mindenkinek.. – mondta Dani..

- Semmikor!! Nem akarom látni! Titeket is szeretnélek megkérni,hogy NE MONDJÁTOK EL NEKI! – emeltem ki a lényeget..

- De nem gondolod,hogy meg kellene beszélnetek? – szólt bele Suzie is..

- Nem! Mondom,nem akarom látni.. El akarom felejteni..Tudom,hogy mi történt és nekem ennyi.. Nem vagyok kíváncsi többre.!!! – mondtam el még egyszer..

- Ahogy gondolod! – mondta Dani.. – De sajnos nekünk mennünk kell! Nekem tánc próba lesz, a fiúknak pedig stúdiózás tovább.. – mondta Dani,majd mind felálltak..

- De azért majd szóljatok mielőtt visszamentek! – mondta Liam,és megint megöleltek minket..

- Oké, szólunk! – mondta Suzie.

- És légy szí tényleg ne szóljatok Harry-nek arról,hogy itt vagyok! – mondtam még egyszer,mikor már ki kísértük őket.. 

- Nem szólunk! Sziasztok! – mondta Dani,majd beültek a kocsiba és el is mentek.. Mi visszamentünk a nappalihoz.. Nináék leültek,én pedig a táskámból előkotortam a gyógyszert majd bevettem..

- Miért vettél be gyógyszert? – ellenőrzött Suzie..

- Talán mert fáj a fejem?! – mondtam..

- Ja, szerencséd! – mondta..

- Nem vagytok éhesek? – kérdeztem..

- Én már voltam reggel bevásárolni,és ettünk is.. Szóval nem! – mondta Suzie..

- Jó mert én igen,szóval eszek egy szendvicset! – mondtam,majd a konyhába vettem az irányt,és csináltam is egy jó nagy, finom szendvicset.. Hamar meg is ettem,majd visszamentem a tévéző lányokhoz..

- Na mit csináljunk ma? – kérdezte Nina..

- Nem tudom.. Mit szólnátok ha néznénk pár filmet? – kérdezte Suzie..

- Én benne vagyok! – mondtam kedvetlenül..

- Oké, pont hoztam pár filmet.. – mondta Nina, majd elővette a DVD-ket a táskájából..- Mit nézzünk? Éhezők viadala? Alkonyat utolsó rész, vagy Pi életét? – kérdezte..

- Éhezők viadala!

- Alkonyat! – vágtuk rá egyszerre Suzie-val.. Igazából az alkonyatot is szeretem, de ebben az állapotban, egy ilyen dráma filmet nem nagyon volt kedvem nézni..

- Jó akkor kezdjük az éhezők viadalával,aztán ha utána akarjátok még,akkor az alkonyatot is megnézzük! – tett igazságot Nina köztünk.. Be is raktuk és megnéztük.. Nekem kifejezetten tetszett ez a film,és azt hiszem a kedvenceimnek is mondhatom.. Imádom a karaktereket és az egész történetet is..

- Na megnézzük az alkonyatot? – kérdezte Suzie boci szemekkel tőlünk..

- Aha! – mondta Nina és már indította is.. Hát mit ne mondjak küzdtem a sírással egész végig a film alatt.. Nem azért mert annyira megható volt.. Csak hát Bella és Edward végül összejöttek, minden összejött nekik,lett egy aranyos kislányuk egy szerető családdal.. Ahányszor megölelte Edward Bellát, Harry jutott eszembe.. Igazából az egész film alatt ő járt a fejemben.. Nem is gondoltam volna 2 hónappal ez előtt,hogy milyen hamar elveszítem majd.. És hogy milyen hamar kiszeret belőlem.. Talán nem is szeretett egyáltalán?! Csak szédítgetett?! Gondolatok ezrei szálltak a fejemben, amit Nina szakított félbe..

- Paige figyelsz? – kérdezte meglepődötten..

- Persze, mi van? – szólaltam meg végre,mikor észbe kaptam,hogy hozzám beszél.

- Furcsa vagy.. Csak azt kérdeztem,hogy kérsz popcornt? – kérdezte..

- Köszi,nem.. – válaszoltam.. A film hátra lévő részét is ilyen gondolkozással ’néztem’ végig..

- Szerintem most már csak tévét nézzünk.. – mondta Suzie.

- Oké.. Úgy is már 6 óra.. – mondta, majd a tévét valami filmre kapcsolta.. Én ledőltem egy kicsit a kanapéra,persze el is aludtam.. Egy óra múlva keltem fel..

- Mennyi az idő? – kérdeztem kómásan a két tévéző lányt..

- 7 óra.. – mondták..

- Ja,azt hittem,mivel ilyen sötét van,legalább 10 óra van.. De akkor jó.. Nem aludtam sokat.. – mondtam,majd felültem majd szemeimet kezdtem dörzsölni..

- Na jó én halálra unom magam! – állt fel Nina elénk.. – Csinálunk valami mást is,vagy csak tévézünk egész nap még este is? – kérdezte felháborodottan..

- Én is unatkozok,de mi mást csinálnánk? – kérdezte Suzie..

- Nem tudom.. Mondjuk menjünk el bulizni??! – ötletelt Nina..

- Felőlem! – mondta Suzie..

- Paige? – fordult felém Nina.

- Menjetek csak,de nekem nincs sok kedvem.. Én itthon maradok és őrzöm a házat! – mondtam..

- Muszáj eljönnöd.. Most komolyan itthon ülnél?! – mondta Suzie.

- Aha.. El leszek itthon.. Filmezek,meg pihenek..

- Paige! Azért,mert Harry ilyen tapló módon megcsalt,nem kell ezt csinálnod,hogy most majd hónapokig nem akarsz sehova menni,meg semmit csinálni! – szólt rám Nina..

- Semmi köze nincs ennek Harryhez!!

- Akkor meg mért nem akarsz jönni??! – kérdezte Nina értetlenül..

- Csak.. Nincs kedvem és kész..

- Ez nem jó kifogás.. Eljössz, bulizunk egy kicsit, jól érezzük magunkat és lehet,hogy még új pasit is találunk neked! Had legyen egy kicsit féltékeny Harry! Szóval jössz és kész! – mondta Nina,majd felhúzott a kanapéról..

- Haha megyüüüünk bulizni.. Megyüüüünk bulizii! – szaladt fel énekelve az emeletre Suzie..

- Menj fel, vegyél fel valami normálisabb ruhát, és már megyünk is! – mondta ’egész’ kedvesen Nina,majd (szinte) felrugdosott az emeletre.. Kedvetlenül mentem a szobámba a bőröndöm felé.. Imádom mikor Nina és Suzie ennyire tudnak nekem parancsolni.. Tényleg semmi kedvem a bulizáshoz.. Valóban Harry miatt.. Nem értem,hogy azt,hogy szakítottunk, miért kell egyből bulival felejtetni.. Végül is, Nina és Suzie a fejükbe vették,hogy megyünk bulizni én nekem beleszólásom sem volt,szóval nem tudok mit csinálni.. Csak nem árt meg.. Leguggoltam a táskámhoz,majd túrni kezdtem.. A kérdés az,hogy mit vegyek fel?! Pár percig gondolkoztam,majd eszembe jutott,hogy hoztam egy ruhát, az tökéletes lesz.. Még azért hoztam,hátha Harry-vel el akarunk menni valami elegánsabb helyre,és oda nem mehetek farmerban.. Most már ilyen szempontból nem lesz szükségem a ruhára,szóval felvehetem,és nem lesz gond,ha a sok dohányzótól füst szagú lesz.. Szóval megtúrtam egy kicsit a táskát,és meg is találtam.. Egy térd alá érő ruha volt, ami a mell alatt különbözött,az alja sima sötétkék volt,a felső része pedig fehér-kék csíkos.. Hoztam hozzá egy korall színű kabátot,hogy ne fagyjak azért meg.. A fehér telitalpú boka csizma szerűségemet vettem fel, és a fehér órámat,és egy hozzá illő sálat.. Majd a fürdőbe mentem,és feltettem egy halvány sminket.. Majd lementem a lent várakozó lányokhoz..

- Ez igen! – mondta Nina..

- Végre nem úgy nézel ki,mint egy élő halott.. – mondta Suzie..

- Haha kösz a dicsérést, ha ez az egyáltalán.. Indulunk akkor? – mondtam..

- Persze.. Én arra gondoltam,hogy menjünk a Night Klubba! – mondta Nina,majd nevetni kezdett..

- A Night Klubba? Ez komoly? – csodálkozott Suzie..

- Miért olyan nagy szenzáció ez a klub? – kérdeztem meglepődötten..

- Te nem tudod,hogy miért nagy szenzáció a Night Klub?? Úristen Paige! A Night Klubba járnak a hírességek,meg a gazdagabbak.. A barátnőimmel mindig oda akartunk bejutni.. De hogyan jutnánk be? – kérdezte Suzie..

- Van pár haverom ott,akik bejuttatnak minket.. Megyünk? – mondta Nina.

- Tőlem.. Ha olyan nagyon jó az a klub.. – mondtam. A taxi ekkora,amit szerintem még készülődésem közben hívtak, megérkezett, mi beültünk és már mentünk is a híííres Night Klubba… Tőlem az atyaisten klubja is lehetett volna,még mindig ugyanúgy nem volt kedvem menni.. De már nincs visszaút.. A belvárosban volt a klub, ezért hamar oda is értünk.. Nina beszélt egy kicsit az őrökkel,majd azok be is engedtek minket.. Bent tényleg jó volt a hangulat,és mindenki bulizott ezerrel.. Egyértelműen csak én vágtam ilyen fa pofát..

- Gyerünk táncolni! – kiáltotta Nina, de alig hallatszott,mert hangját elnyomta a dübörgő zene.. Nináék húztak táncolni,de nem nagy életkedvvel táncoltam... Mintha kényszerítettek volna..

- Paige, legalább egy kicsit csinálj már úgy,mintha élveznéd! – kiabálta a fülembe Suzie..

- Tudom mi kell neki! Várjatok! – mondta Nina,majd kitúrta magát a táncolókon keresztül.. Kb. 2 perc telhetett el,amikor jött vissza,kezében a piával..

- Tessék! – mondta,majd mindkettőnk kezébe nyomott egy pohárral.. Suzie egyből lehúzta,de én nem akartam…- Idd meg Paige! Ettől jobb lesz hidd el! – kiabálta.

- Nem iszom meg! Nem vagyok szomjas,és egyébként sem akarok inni! – mondtam..

- Megiszod, vagy beléd tömjem?! – kérdezte Nina..

- NEM ISZOM MEG!! – kiabáltam idegesen.

- Idd meg, idd meg, IDD MEG, IDD MEG! – kezdte Suzie és Nina kiabálni,és pár másodperccel később azt vettem észre,hogy az egész klub engem bíztat,hogy igyam meg..

- JÓ MEGISZOM! – mondtam kiakadva.. Ez így ment még 2x.. Mindenki tudja rólam,hogy hamar be tudok rúgni,vagy csak egy kicsit jobban érzem magam a kelleténél.. 3 ilyen ivás után sem történt máshogy.. Végén sikerült elérniük Nináénak,hogy énekeltem,táncoltam ugyanis megártott a pia.. Egyből jobb kedvem lett, és nem voltam teljesen magamnál.. Jó ideig táncoltunk,amikor már úgy éreztük,hogy elfáradtunk és le kell ülnünk.. Oda mentünk a csaposhoz,és le is ültünk a pulthoz.. Én ültem közében,és a másik két lánnyal ellentétben én kifele fordulva ültem,háttal a pultnak.. Nézelődtem,és továbbra is énekeltem..

- Asszem sikerült jó kedvre deríteni.. – mondta Nina nevetve a hátam mögött Suzie-nak..

- Eléggé. Most rózsaszínben látja a világot.. Legalább nem depizik.. – válaszolt rá Suzie.. Én továbbra is nézelődtem, ám egyszer megakadt a szemem.. Messzebb állt egy göndör hajú srác.. Egyből kijózanodtam,és a srácot figyeltem.. Furcsán hasonlított Harryre.. Csak néztem,és vártam,hogy a srác legalább megforduljon egy kicsit,hogy lássam ő az-e, és legyen időm eltűnni.. Tényleg nem akartam Harryvel találkozni és várakozásom alatt legszívesebben láthatatlanná váltam volna.. Csak vártam.. Egyszer a srác mellett megjelent egy szőke csaj is,akihez a srác beszélt, így egyre biztosabb voltam benne,hogy Hazza és Taylor az.. Egyszer egy hirtelen mozdulattal megfordult a srác,és Harry széles mosolyát láttam meg.. Abban a pillanatban lehajoltam, belemarkoltam a két lány kezébe,és húztam magam után ki őket a klubból..

- Mi az istent csinálsz Paige? Jól vagy? – kérdezte Nina mikor kiértünk..

- Pont egy helyes sráccal beszélgettem.. – mondta felháborodottan Suzie..

- Ott volt.. Én nem akarok találkozni vele.. És Taylor is ott volt.. És boldogok..Csak én vagyok ilyen szerencsétlen.. – mondtam,fejemet fogva, könnyes szemekkel..

- Ki volt ott? Paige részeg vagy,nem tudod miket mondasz.. – mondta Suzie..

- Paige nyugodj meg,nem volt ott senki..Menjünk vissza.. – mondta Nina,majd megfogta kezem,és húzni akart vissza a klubba,de én egy mozdulattal kirántottam kezem..

- OTT VOLT! Tudom mit láttam,és az HARRY és TAYLOR volt! – mondtam.. Suzie vissza ment a klubba és (gondolom) körül nézett,hogy valóban ott vannak-e..

- Na, mivan? – kérdezte Nina..

- Tényleg ott vannak.. – erősített meg Suzie..

- És most komolyan ezt csinálod majd? Nem mersz sehova elmenni,hátha ott vannak? Ne törődj velük,és mennyünk vissza! – mondta Nina.

- NEM! Nem megyek vissza.. Haza akarok menni! Jöttök,vagy maradtok? – kérdeztem,majd egy kis csend következett,amit Suzie törött meg..

- Nekem is elég volt mára.. Én is megyek.. – mondta..

- Jó,akkor mennyünk! – mondta Nina,majd fogtunk egy taxit és haza mentünk.. Otthon ettünk vacsorát majd lefeküdtünk aludni.. Örülök,hogy nem futottam össze Harryvel és Taylorral,mert az kínos is lett volna,és egyáltalán nem volt kedvem veszekedéshez…