Először is, BOLDOG KARÁCSONYT, ÉS SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK!♥
Másodszor pedig kicsit késve,de meghoztam az új részt.. Az ünnepek miatt késtem esküszöm.:'D De most meghoztam,és remélem tetszik!:'))
NE felejtsetek el komizni,és feliratkozni!!
Köszii, Jó olvasást!♥
- Nem!! Ülj vissza! Nem ezt akarom mondani! – mondta.. A levegő nyirkos és kegyetlen volt 3-unk között.. Tudtam,hogy ennél rosszabb lesz amit mondani akarnak..
- Nem!! Ülj vissza! Nem ezt akarom mondani! – mondta.. A levegő nyirkos és kegyetlen volt 3-unk között.. Tudtam,hogy ennél rosszabb lesz amit mondani akarnak..
- Az a
helyzet,hogy amit mondani fogok,az neked nem fog tetszeni! – folytatta anya..
Suzie-ra néztem kérdően,de nem tudtam semmit kiolvasni tekintetéből.. Most az
egyszer semmit.. Lassan visszahuppantam,és igazán féltem a következő
percektől,hogy mi nem fog tetszeni nekem.. Csend volt. A légy zümmögését
hangosan hallani lehetett.. Nem szóltak,csak hallgattak..
- Leültem! El
mondjátok végre mi van? – törtem meg a csendet..
- Persze..
Tudod,hogy az üzletünk most eléggé megindult?! – kezdett bele anyu.. Ugyanis
van egy ruha boltunk..- És ezt szeretném még népszerűbbé tenni,hogy mindenhol
ismerjék.. Szerte a világon,de most először is Párizsban..
- Ohh remek!
Akkor majd keresünk a boltba eladókat, meg ilyeneket.. – mondtam mosolyogva, és
nem értettem,hogy ez nekem mért ne tetszene.
- Nem! Engedd
meg,hogy befejezzem! Az a helyzet,hogy ezt csak így nem lehet elintézni.. Egy
másik országban,és idegen cég,és idegen emberekre bízni csak úgy nem lehet!...
Azt is tudom,hogy eléggé jól alakult a kapcsolatod Harryvel,és ha jól
hallottam,akkor jártok is.. De az a helyzet,hogy Párizsba költözünk.. –nyögte
ki végre anya..
- Mi? Nem
lehet.. Én nem mehetek el.. Pont most.. Mikor.. – kezdtem kétségbe esni..
- Sajnálom
kicsim,de nagyon jól meg az üzlet,és muszáj népszerűsíteni..
- Nem.. Én nem
megyek! Itt maradok! Én nem megyek Párizsba.. Ti komolyan azt kéritek,hogy
szakítsak Harryvel, adjam fel azt,amiért eddig küzdöttem,és költözzek veletek
Párizsba??! NEM MEGYEK SEHOVA! – kezdtek folyni arcomon a könnyek..
- Sajnálom,de
nincs más választásod! Jössz velünk és kész.. – szögezte le anyu.
- Neee.. Nem
akarok! És mikor megyünk? Mikor tervezted ezt meg? És te mióta tudod? – néztem
Suzie-ra.. A könnyek egyre szaporábban folytak arcomon..
- Háát.. Nem
sokára.. De én sem tudom régóta! Szerintem most minden percet tölts Ninával és
Harryvel.. – mondta Suzie.
- DE MÉG IS
MIKOR?
- Az újévet,
reményeim szerint már ott kezdjük.. Január 1.-jén délután 5-kor száll fel a
gépünk.. Így az újévi bulizást még ki tudjátok pihenni egy kicsit,és este
tudunk indulni.. – közölte terveit anya.
- És mikor
tervezted ez ki? – kérdeztem.
- Rég..
December elején akartam szólni,de akkor megnyerted a jegyet,elmentetek New
Yorkba, onnantól meg minden jött magától.. Nem volt alkalmas idő.. – mondta
anya.
- NEM VOLT
ALKALMAS IDŐ? Vacsora közben,vagy tévé nézés közben,vagy csak amikor
összefutunk a lakásban, IS oda szólhattál volna,hogy ’Ne szenvedj, mert nem
sokáig maradunk!’.. Nem.. Én akkor sem akarok menni..
- Figyelj!
Biztos vagyok benne,hogy ott is remekül beilleszkedtek majd! És majd
magántanárhoz jártok! Egy aranyos kis házban fogunk lakni.. Párizs nagyon
gyönyörű! – nyugtatgatott anya,majd az asztalon pihenő kezemre tette kezét..
- Az lehet! De
nem lesz ott a legjobb barátnőm, aki szinte a testvérem, és a barátom,akit
imádok! Így legyen boldog karácsonyom! – mondtam,majd elkaptam kezem,és
felszaladtam a szobámba..
- Paige, tudom
hamarabb kellett volna szólnom! Sajnálom! – kiáltotta utánam anya,de én csak
rohantam a szobám fele,majd becsaptam magam után az ajtót és beugrottam az
ágyamba.. Párnámat szorongattam,közben könnyeim egymás után hagyták el szemem..
Mikor egy kicsit jobban lettem, felültem az ágyam végébe,és ekkor észrevettem a
kis szekrényem tetején a hó gömböt, amit Harrytől kaptam.. Megfogtam,majd
visszaültem ágyam szélére,és azt nézegettem.. Eszembe jutottak a szép
pillanatok.. Amikor még elég kemények voltunk egymással.. Amikor Ninát kerestük
New Yorkban.. Az első csók, a korcsolyázás, a forró csoki és sok másik... Nem
hiszem,hogy ennyi lett volna számunkra.. Könnyeim egymást követték, szinte patakként
folytak végig arcomon, majd államnál hulltak a földre.. Visszamásztam
ágyamba,és a plüss macikat, és a hó gömböt fogattam,és sírva elaludtam..
Másnap úgy
keltem,ahogy elaludtam.. Kezemben a gömbbel és a macikkal.. Felkeltem,meg
fésülködtem,majd az író asztalomhoz ültem és magam elé vettem a naptárom.. A
programom előre láthatóan: Ma karácsonyozás anyuval és Suzie-val, holnap jön
Harry, holnap után Nagyiékhoz megyünk.. Aztán beírtam 1.-jéhez költözés
Párizsba.. Még mindig nem örültem a dolognak,de rájöttem,nem tudok mit tenni
ellene.. Lementem a nappaliba,ahol a kandalló égett,és a fa szép díszekben
pompázott.. Az alja tele volt ajándékokkal,de anyáékat semerre nem találtam,és
nem is hallottam őket.. Mentem a konyhában, ahol egy levél volt a pulton: ’
Elmentünk kaját venni karácsonyra, kb. 3 óra múlva jövünk! Anya..xx ’..
Gondoltam ez jó alkalom lesz,hogy becsomagoljam az ajándékaimat… Bementem
gyorsan a spájzba, kivettem csomagoló papírt,celluxot, kerestem egy ollót,majd
felmentem a szobámba,és kiraktam az ágyra az ajándékokat,amiket szépen gondosan
becsomagolgattam.. Mikor csomagoltam éppen csengettek.. Nagyon reméltem,hogy a
futár jött és Harry karácsonyi ajándékát hozta,mert ha nem,elkések vele.. Egy
drága pulcsit rendeltem neki.. Lefutottam,ajtót nyitottam,és óriási mázlim
volt,mert a futár állt ott.. Átvettem a csomagot, majd felmentem és azt is
becsomagoltam.. A becsomagolt ajándékokat egyenlőre az ágyon hagytam,majd
lementem főztem magamnak teát, majd a nappaliba mentem, és tévéztem.. Aztán az ’érdekes’
műsorról a kandallóra tért tekintettem.. Csak néztem és néztem a pattogó
tüzet,és azon gondolkoztam,hogy mi lesz ezután? Szerelmem és barátnőm itt kell
hagynom.. Milyen egyedül fogom érezni magam,és soha..SOHA. Nem tudja senki
pótolni Ninát és Harry-t.. Arra gondoltam,hogy nem mondom el nekik,hogy
elköltözöm, csak későn.. Nem azért,hogy anya példáját kövessem, hanem mert nem
akarom,hogy az egész karácsony és a szilveszter arról szóljon,hogy én
elköltözöm… Hosszas gondolkodásom anyáék szakították félbe,mikor szinte úgy
törtek be..
- Ohh sziiaa!
Boldog karácsonyt! – mondta Suzie nevetve,majd a konyhába igyekezett a sok
cuccal.
- Neked is! –
mondtam nem valami lelkesen!
- Halihóó! Jó
reggelt álomszuszék! Boldog karácsonyt! – tért beljebb anya is.. De én nem
válaszoltam neki.. – Régen úgy vártad a karácsonyt, most meg meg sem hat!
- Mert régen
nem egy nappal karácsony előtt közölték velem,hogy elköltözünk a világ másik
végére! – mondtam morcosan.
- Na jó! Gyere
egy kicsit! – mondta anya,majd félre húzott a hallba, kellően távol
Suzie-tól..- Tudom,hogy most nagyon rosszul érzed magad,és rossz a kedved a
költözés miatt.. De karácsony van! És szeretném,ha nem rontanád el..
Sajnálom,hogy így alakult a dolog,de ha ez a bolt nem indult volna ilyen jól
be,akkor nem lenne most BlackBerry-d és nem élnénk ilyen házban.. És tudom mit
érzel! Mert mi csak elköltözünk.. Ez sem könnyű elhiszem.. De apátok halálát
nekem sem volt könnyű elviselnem.. És ő nem csak 1-2 évre költözött el,hanem
örökre! – mondta,majd 1-2 könnycsepp folyott szeméből..- Szóval légy szíves ne
rontsd el a karácsonyt,és az ünnepeket! Menni fog? – kérdezte anya,majd
megsimogatta vállamat..
- Persze!
Bocsánat.! – mondtam,majd megöleltem..
- Most pedig
megyek segítek Suzie-nak! – mondta,majd ott hagyott.. Nem telt különösebben a
napom.. Oda adtuk egymásnak az ajándékot, majd lefeküdtem aludni.. Holnap
délelőtt Nina jön, délután pedig Harry..
Telefon rezgésre
keltem.. Nina hívott..
- Szia. Mizu? –
vettem fel.
- Sziiaaa!
Akkor nemsokára megyek ok? - kérdezte.
- Persze! kb.
15 perc nem?
- De kb.. Majd
megyek sziaa! – mondta,majd kinyomtam.. Felöltöztem és lementem.. A karácsonyfa
ugyanolyan szép volt,mint tegnap.. A konyhába mentem reggeliztem,és forró teát
kezdtem szürcsölni, amikor megérkezett Nina..
- Sziaa, boldog
karácsonyt! – köszöntött,majd ajándékaimat mutatta.
- Neked is!
Gyere be! – mondtam,majd behívtam.
- Akkor?
Ajándékozás? – nézett rám Nina..
- Hát persze!
Akkor boldog karácsonyt még egyszer! – mondtam,majd oda adtam neki,és ő is
nekem.. Nagy kíváncsisággal bontottam ki ajándékom.. Mikor megláttam megint
megeredtek könnyeim.. Egy bögrét,és egy párnát kaptam,amin közös képek voltak
rólam,és Nináról..
- Nagyon
köszönöm imádom! – dicsérte éppen az ajándékát,amikor észrevette,hogy könnyeim
törlöm.. – Naaa! Nem gondoltam volna,hogy ennyire meghat! – mondta,majd
könnyeimet törölte..
-
De..Ez..Nagyon is megható! Ugye tudod,hogy szeretlek,és mindig is a legjobb
barátnőm maradsz?! Bármi is történik.. Szinte,minta a testvérem lennél.. Pici korom
óta! – szipogva mondtam neki..
- Ömmmm..
Tudom,de mi a baj? Nem szoktad ezt így elmondani! – kérdezte Nina..
- Nincs
semmi,csak fontos, hogy tudd! – mondtam,majd könnyeim letöröltem..
- Paige,
tuti,hogy van valami, mert nem szoktad ennyire elmondani! – mondta.. Most úgy
láttam,jobb ha elmondom neki,hogy mi van,nehogy rontson a kapcsolatunkon.. Nem
akarok veszekedve elmenni.
- Oké,
elmondom! Először úgy terveztem,hogy nem mondom el most,hogy ne rontsa a karácsonyi
hangulatot! Én is tegnap előtt tudtam meg,én hidd el nem örültem neki,és azért
is könnyeztem meg ezt az ajándékod! – kezdtem bele.. Nos aki ismeri Ninát
tudja,hogy nem a türelmesség megtestesült embere.
- Gyorsabban! –
kiáltott rám.
- Mondom! Az van,hogy
az újévet nem itt kezdem!
- Ez mit
jelent?
- Azt,hogy az
év első napján, délután indulok, és elköltözünk Párizsba… - böktem ki..
- Micsoda? Ezt
nem teheted! Te vagy a legjobb barátnőm.. Senki más! Kivel fogok éjjel-nappal
beszélgetni? Egy barátom sincs rajtad kívül! Nem akarom! – mondta,majd ő is
sírni kezdett..
- Tudom! Nagyon
sajnálom! Ha nem lenne muszáj,akkor nem mennék.. De sajnos muszáj.. 2 napja
mondták el nekem is,és nincs választásom.. Már lassan 1 hónapja kitervelte
anya,és csak most szólt.. Szerinted nekem milyen lesz Párizsban?! De ne aggódj,
mindennap skypolunk,vagy telefonon beszélünk,vagy bárhogyan is,de tartjuk a
kapcsolatot.. Sajnálom! – mondtam,majd ölelgetni kezdtem,és kb. 15 percig,csak
egymást ölelgettük,és sírtunk..
- Ígérd meg!
- Megígérem! –
mondtam.. Mikor kicsit jobb lett a kedvünk, elment Nina,mert nem sokára jön
Harry és megkértem,hogy ne mondja el neki,és a többieknek,mert én szeretném
elmondani.. Megebédeltem, közben elmeséltem Suzie-éknak,hogy elmeséltem a
dolgot Ninának,és hogy-hogy reagált rá.. Éreztem,hogy mindannyian tényleg
sajnálták a dolgot,de azért azt sem szerettem volna,hogy azért menjen tönkre
anya vállalkozása,mert én hisztis vagyok én nem akarok költözni.. Bíztam
benne,hogy ott is jól fogom érezni magam.. Ekkor végre megérkezett Harry is..
Őt anya és Suzie is várta már,de főleg anya,mert ő még nem ismerte.. Mielőtt
ajtót nyitottam megnéztem magam a tükörben,hogy semmi jele ne látszódjon
annak,hogy valami baj van..
- Sziiaaa!
Boldog karácsonyt édes! – mondtam,majd nyakába ugrottam,mikor ajtót nyitottam!
- Neked is!
Minden oké? – kérdezte.
- Perszee! De
gyere beljebb,mert odafagy a cuki pofid! – mondtam viccelődve,majd behívtam..
Levetettem kabátját,majd a nappaliba tereltem,ahol anya és Suzie várták..
- Jó napot!
Szia! – köszönt Harry.
- Szóval! Anya
ő itt Harry,és Harry ő itt anya.. Vagyis Bridget.. – mondtam,majd illedelmesen
kezet fogtak..
- Boldog
karácsonyt! – mondta Harry.
- Viszont! –
mondta Suzie..
- Anya,akkor ti
most… - kezdtem finoman terelgetni anyát,aki Harryt nézegette..
- Persze,
megyünk is! – mondta,majd kimentek,mi pedig leültünk..
- Akkor boldog
karácsonyt édes! – mondtam,majd átadtam neki gondosan becsomagolt ajándékom,egy
csók kíséretében..
- Neked is!
Kapok újra csókot érte? – kérdezte Harry.. Hogy mondhatnék neki nem-et?! Majd
ajándékom kezdtem bontani.. Egy pamut ’I love you’-s pléd volt,és az a
parfüm,amit állandóan nézegettem.. És mellé egy lila virágos blackberry
hátlap..
- Köszönöööm!
Imádoom ezeket! – mondtam,majd megint egy csókot nyomtam arcára..
- Én is
köszönöm! Ez marha jó! – mondta,majd fel is próbálta a pulcsit.. – És pont jó!
– mondta,és megint kaptam egy csókot.. Majd leültünk,és csak élveztük a
pillanatot..
- Mi a terved
szilveszterre? – törte meg a csendet Harry.
- Háát..Nincs
semmi..
- Akkor jó,mert
mi a srácokkal 31.-re egy bulit terveztünk! Gyere te is,és hozd magaddal
Suzie-t is! 9-re értetek jövök,és elviszlek titeket!
- Jól hangzik!
De addig még úgy is beszélünk! – mondtam.. Megint most tartottam a legalkalmasabbnak,hogy
elmondjam,hogy költözök.. Ezért belevágtam..
- Mondanom kell
valamit!
- Mondd csak! –
mondta.
- Január 1.-jén
elköltözünk Párizsba! – gondoltam jobb,ha hamar kimondom,és nem kerülgetem a
forró kását..
- Mi? De miért?
– kérdezte értetlenül..
- Van egy
butikunk! És mostanában elég jól megy a szekér.. És népszerűsíteni kell.. Ezért
Párizsban is létrehozzuk az üzleteket.. Én is csak 2 napja tudtam meg és
teljesen kivoltam.. De azt sem akarom,hogy csak én miattam menjen tönkre anya
álma.. Sajnálom! – mondtam,majd megöleltem..
- Ez nagyon
rossz.. Nem rég kaptalak meg,és most megint elveszítlek? – mondta
- Tudom.. De
mindennap beszélünk,és akkor olyan lesz,mintha el se mentem volna! Igaz,nem
tudlak megcsókolni,vagy megölelni,de legalább hallok rólad! Szeretlek! –
mondtam,majd megcsókoltam..
- Én is
szeretlek! És nem akarom,hogy elmenj!
- Nincs más
választásom!
- De oda
költözöl hozzánk!
- Nem! Ezt nem
tehetem se veletek,se a rajongókkal,se anyával.. Mennem kell.. Muszáj.. De
kibírjuk valahogy! – mondtam..
- Rendben! De
nagyon-nagyon hiányozni fogsz! – mondta Harry.
- Te is nekem!
De most ne beszéljünk erről! Élvezzük a jelen pillanatot,és kész.. Mit szólnál
ha itt aludnál ma? Rövid ez az idő amit még együtt tölthetünk.. Összeseeeeeen 5
nap..
- Felőlem! Ha
nem zavarok! – mondta
- Te zavarni?
Kit?! Akkor itt maradsz.. – jelentettem ki.. Az estét próbáltuk a gondolat nélkül
élvezni,hogy nem sokára szétválnak útjaink.. Vacsoráztunk, majd felmentünk
aludni.
- Szeretlek! –
súgtuk oda egymásnak, majd elaludtunk.. Minél közelebb, és szorosabban öleltem
Harryt,és soha nem akartam elengedni…
Komizzatok,és iratkozzatok fel! Ja, és mielőtt elfelejtem, szilveszter körül hozom az új részt,ami garantáltan 'NAGY BULI' lesz.:3